Vannak dolgok a világon, amiket mi emberek általában nem nagyon szívlelünk. Ilyenek például a pókok, kígyók, patkányok, a túl nagy magasság, vagy egy pici hely, ahová bezárhatnak. Természetes, hogy sokan irtózunk ezektől, hiszen alapvetően veszélyt hordozhatnak. A fóbia azonban ennél többet jelent és nagyon sokféle izgalmas alakot ölthet.

Nézzük, hogy mi kell ahhoz, hogy egy félelmet már fóbiának nevezzünk!

1. A félelem sokkal intenzívebb, mint hétköznapi esetben: annyira, hogy akár pánikrohamig is fokozódhat.

2. A félelem érzése túlzott ahhoz képest, hogy a félelem tárgya valójában mekkora veszélyt is jelent. Egy póktól irtózni és tartani attól, hogy esetleg megcsíphet, normális dolog. Fóbia esetében azonban ez a félelem sokkal erősebb, mint amit a lehetséges veszély indokolna. Nem beszélve arról, hogy fóbia tárgya lehet olyan dolog is, ami valójában nem hordoz túl nagy reális veszélyt: például egy léggömb vagy egy gomb. A csavar pedig az, hogy az ember ilyenkor valójában nem is hiszi irreálisan veszélyesnek a félelme tárgyát: logikusan gondolkodva tisztában van vele, hogy egy gomb nem bánthat. Ennek ellenére az irracionális félelem mégis fennáll. 

3. A félelem azonnal megjelenik, mihelyt az ember a fóbia tárgyával bármilyen módon kapcsolatba kerül. Ez a "bármilyen mód" pedig lehet akár egy egyszerű fantázia vagy a dolog puszta megemlítése is. Ha tehát valaki a gomboktól retteg, nem kell a kezébe fognia egyet ahhoz, hogy a rettegés jelentkezzen. Elég, ha csak valaki a gombfelvarrásról mesél neki.

4. Az ember nagyon erős késztetést érez arra, hogy a félelem tárgyát elkerülje. Ha a félelem tárgya olyan dolog, amivel az ember a mindennapi életben viszonylag ritkán találkozik - például a kígyók vagy a páviánok -, akkor ez nem is okoz akkora nehézséget. Elegendő csupán visszautasítani az állatkerti látogatásokat, vagy a hüllőházat messzire elkerülni. Azonban ha a félelem tárgya valami olyasmi, ami az életünk szerves része - például az autók vagy a cipzár, akkor már nagyobb a baj.

Fontos kérdés, hogy az ember számára a félelme mekkora szenvedést okoz és akadályozza-e őt a mindennapi feladatai teljesítésében. Ha igen, akkor bizony jó ötlet segítséget kérni.

A fóbiák három nagy típusa 

Az első az úgynevezett agorafóbia, azaz a nagy, nyílt terektől való félelem. Ehhez hasonló a klausztrofóbia, amikor éppen ellenkezőleg: a kicsi, zárt terektől önti el az embert a rettegés. A félelem oka lényegében mindkettőnél az, hogy baj esetén nehéz lenne a menekülés ezekben a helyzetekben.

A második típus a szociális fóbia. Ilyenkor az ember a társas helyzetektől retteg. Ijesztőek lehetnek számára a bulik és összejövetelek, illetve minden olyan helyzet, ahol az emberek rá figyelnek. Attól fél, hogy valahogyan megszégyenül és hogy a szociális készségei nem olyan jók, mint amilyeneknek lenniük kellene.

A harmadik típusba tartoznak a specifikus fóbiák, azaz a valamilyen konkrét tárgytól vagy élőlénytől való rettegés. Gyakoriak a vérrel és egészségüggyel kapcsolatos változatok, illetve a bármiféle állatra irányuló félelmek. Lehet a fóbia tárgya valamilyen természeti képződmény is, de tulajdonképpen a lehetőségek tárháza végtelen. Sőt! Létezik fóbiás félelem a nőktől, illetve a férfiaktól is.