Mire gondol a kisbaba?

Mire gondol a kisbaba?

2020. május 05. 17:32:14

Csodálatos tények Michael Cole és Sheila R. Cole: Fejlődéslélektan című könyvéből.

Az újszülött kisbabák tüneményesek – ebben nagy az egyetértés. Akkor is, ha valójában nem teljesen úgy néznek ki, mint egy pelenkareklámban mosolygó, tökéletes bőrű, gyönyörű mintagyerekek.

Az emberi csecsemőt sok állatfaj kölykéhez képest „koraszülöttnek” mondhatnánk. Hiszen gondoljunk bele! Egy kiscsikó például a születése utáni egy-két órában lábra áll. Mindez egy embergyereknek még éveket vesz igénybe. Illetve mivel a beszédet is csak egy évvel később kezdik alkalmazni, izgalmas és talányos kérdés, hogy mi is járhat egy kisbaba fejében?

A újszülöttek látása még homályos, a babák meglehetősen „rövidlátók”. A tökéletes összehangolódásához több hónap kell, hét-nyolc hónapos korra közelíti meg a látás élessége felnőttekét. A megfelelő színlátásuk is csak két hónapos korban alakul ki. Ennek ellenére már nagyon korán az emberi arcok felé fordulnak. És lássunk csodát: a kicsik látása éppen olyan távolságban működik még jól, amilyen messze az édesanya arca van a babától szoptatás közben!

Az anyukához fűződő különleges kapcsolata a babáknak olyan hamar megnyilvánul, hogy azt nem is gondolnánk. Már a születés utáni első hetekben felismerik, és szeretik az édesanyjuk illatát, sőt! Ha egy baba feje mellé két oldalról két anyatejjel átitatott párnácskát teszünk, egyik oldalra az édesanyjuk anyatejével másik oldalra pedig egy másik anyáéval, a babák azonnal az édesanyjuk anyatejével átitatott párna felé fordítják a fejüket.


Jean Piaget huszadik századi fejlődéslélektan kutató úgy vélte, hogy a babák még nem igazán „gondolnak” semmire, legalábbis nem olyan módon, ahogyan mi felnőttek tesszük. Azt gondolta, hogy ahhoz, hogy a fejünkben a dolgoknak egy „mentális lenyomata” kialakuljon, és aztán ezekkel fejben műveleteket is tudjunk végezni – ami tulajdonképpen a gondolkodás lényege – évekre is szükség lehet. Így szerinte a kisbaba még inkább csak a külvilág gyakorlati megtapasztalásában jeleskedik, először az érzékszervei segítségével, aztán pedig úgy is, hogy mindent ügyesen megfogdos és a szájába vesz.

A modernebb fejlődéslélektani kísérletek azonban részben ellentmondanak ennek a feltételezésnek. Lehetséges, hogy a csecsemők bizony többet tudnak, mint gondolnánk!

Karen Wynn 1992-ben egy fantasztikusan érdekes kísérlettel támasztotta alá, hogy a babák igenis tudnak műveletet végezni fejben, már négy hónapos korukban! A kísérletében egy bábszínház szerű színpadra egy játék Mickey egeret tettek. Majd a játékot eltakarva feltűnően mellétettek egy másik egeret. Mikor a takarás eltűnt, látszott a színpadon álló immár két egérke. Igen ám, de mi történik, ha a színpadon álló Mickey és a mellé tett másik Mickey végül hirtelen – a színpad hátulján lévő titkos rejtekajtó segítségével – három Mickey-vé változik? Bizony az meglepő, legalábbis annak, aki tud számolni. Hiszen egy Mickey meg még egy Mickey az kettő, és semmiképp sem három.

De meglepődnek-e a néhány hónapos kisbabák? Hiszen azt feltételezzük, hogy ők még nem tudnak számolni!

De bizony, ők is meglepődnek: sokkal tovább nézik azt a változatot, ahol a matematikailag lehetetlen esemény történik, mint amikor egy Mickey és még egy Mickey a tudomány törvényeinek megfelelően két Mickey lesz.

Mit is bizonyít ez a kísérlet? Azt mindenképpen, hogy a kisbabák fejében bizony több minden van, mint gondolnánk!

Iratkozz fel hírlevelünkre

Köszönjük, hogy elolvastad cikkünket.

Történeted, téma ötleted szívesen fogadjuk, az info [kukac] beautylife.hu címen.

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesülj a legújabb trendekről, aktualitásokról.

Továbbiak a témában