A függőség és a függetlenség kérdése napjaink sokat feszegetett, kedvelt és izgalmas témája. Mennyire fontos, hogy az életben önállóak legyünk? Probléma-e, ha túlságosan függünk a társunktól, vagy akár más emberektől? Hol van ennek az egészséges határa? És ellenkezőleg: lehet-e probléma, ha az ember túlságosan is független?

Jelenkori társadalmunk nyugati kultúrái nagyra értékelik a függetlenséget és az egyéni szabadságot. Fontos érték, hogy az ember képes legyen magától véghezvinni dolgokat, önállóságra törekedjen, és ne legyen számára világ vége, ha éveket kell párkapcsolat nélkül eltöltenie.

Másoktól függeni azonban – bizonyos mértékig – teljesen természetes, sőt kívánatos dolog. Másokkal való interakciókban, csapatmunkában rengeteg olyan képességünk fejlődik, amelyeket egymagunkban nem tudnánk fejleszteni. Az életben való előrejutáshoz fontos a szociális háló, és elengedhetetlen, hogy szükség esetén tudjunk és merjünk másoktól segítséget kérni. Az intim kapcsolatok kialakítására és fenntartására való képesség pedig alapvetően a lelki egészség egyik fontos jele.

Egy párkapcsolatban a felek bizonyos mértékben függenek egymástól, ez a „bizonyos mérték” pedig a párkapcsolat előrehaladtával és fejlődésével arányosan növekszik. A túlzott függés egy idő után egészségtelenné válhat. A „nem tudok nélküled élni” típusú mondatok talán első hallásra romantikusnak hangozhatnak, ám ha belegondolunk a mélyebb jelentéseikbe, valójában fojtogató üzenetet hordoznak. Az ember boldogsága nem függhet kizárólagosan a párjától, hiszen ezzel elhordozhatatlan terhet helyeznénk egymásra.

A megfelelő mértékű kölcsönös függés azonban erősíti, és biztos alapra helyezi a párkapcsolatokat. Szörnyű érzést kelthet, ha az ember bizonytalan a felől, hogy a párjának valójában szüksége van-e rá és a kapcsolatra.

Íme, néhány fontos szempont, amik alapján érdemes végiggondolni, hogy milyen mértékű egy kapcsolatban az egymásra támaszkodás: azaz mennyire függök erősen a partneremtől, és ő mennyire erősen függ tőlem?

1.       Intim, bizalmas információk megosztása

Az önfeltárás az intim kapcsolatok nagyon fontos építőköve. Ha a pároddal igazán közel álltok egymáshoz, gyakran osztotok meg egymással bizalmas dolgokat saját magatokról. Ha a párodnak valami nyomja a lelkét, milyen valószínűséggel fordul hozzád?

2.       Egymásra támaszkodás gyakorlati kérdésekben

Egy huzamosabb ideje tartó párkapcsolatban a felek nem csak magukra számíthatnak. Legyen szó akár csak olyan apróságról, mint egy dátum memorizálása, vagy egy bevásárlás, a másik fél is a segítségünkre siethet.

3.       Egymás szociális hálójába való beilleszkedés

Mikor két ember elkezd randizni egymással, hagyományos esetben külön baráti körrel rendelkeznek. Idővel aztán egymás társaságát is megismerik, és közös barátokat is szereznek. Van egy egészséges egyensúlya és dinamikája ennek is!

4.       Célok, jövőbeli tervek egymáshoz igazítása

Minél elkötelezettebb egy párkapcsolat, annál inkább természetes, hogy nem csak egyéni, hanem közös célok is vannak a két ember életében. Ettől még természetesen a saját, külön terveknek is van létjogosultsága. Az egymástól erősen függő párok gyakran félnek tervezni a másik nélkül, a kevésbé elkötelezettek pedig előfordul, hogy be sem avatják egymást a jövőbeli terveik egy részébe.

Felhasznált irodalom:

Theresa E. DiDonato (2014): Does Your Partner Need You? Psychology Today. Posted Oct. 31. 2014.