Az elköteleződés fogalma mindenkinek mást jelent. Összeköltözést, házasságot, kinek mi a fontos az életében. Sokszor az irreális félelmeink állnak annak háttérben, hogy miért nem tudunk partnerünk mellett elköteleződni. Nem bízunk kellően önmagunkban, félünk, hogy elrontunk valamit, vagy mindig jobbat keresünk. Kellő önbecsüléssel és tudatos elhatározással, legyőzhetőek a félelmeink, és mi dönthetünk arról, hogy elfogadjuk, ami van, vagy harcolunk, azért ami nincsen.

Az örökös keresők, akik nem tudnak elköteleződni

Ők azok az emberek, akik mindig keresnek valakit. Nem tudnak sokáig megállapodni senki mellett, mert állandó elégedetlenségben és örök nyughatatlanságban élnek. Abban bíznak, hogy mindig jöhet jobb, szebb, tehetségesebb és izgalmasabb. És akkor miért állapodnának meg? Viszonzásul nem kapják meg a nyugalmat és a biztonságot, hiszen partnerük érzi, hogy mindig jobbnak kell lennie, mint a vetélytársaknak, és neki kell fenn maradnia. Nehéz feladat, mert nem tudja biztosítani azt, hogy állandóan az újdonság élményét adja. 

A megállapodók, akik nagyon szeretnének elköteleződni

Ők azok, akik panaszkodnak arra, amit hiányolnak a kapcsolatban, hogy nem kapják meg azt, amit szeretnének. Összeköltözést, eljegyzést, esküvőt vagy csupán több figyelmet és időt szeretnének a párjuktól. Hisztiznek, mert többet akarnak és csak a párjukban látják a problémákat. Hárítják a felelősséget. Nem a párjuk lesz a legfontosabb, hanem a tökéletes párkapcsolat és az ő kívánságaik, elképzeléseik. Dönthetnek úgy is, hogy arra helyezik a fókuszt, ami megvan a párkapcsolatban és jól működik. Élvezik az együtt töltött minőségi időt és nem azon keseregnek, hogy mi az, ami hiányzik. Elfogadják, hogy a párjuknak mást jelent az elköteleződés. Ha törekednek rá, szinkronba hozhatják a két meggyőződést, csak mindkét félnek meg kell fogalmaznia. De meghozhatják azt a döntést is, hogy csak a hiányosságra koncentrálnak és nem az ember maga lesz a legfontosabb, hanem az optimálisnak hitt kapcsolat. Ilyenkor tovább kell lépni, mert úgysem lesz elfogadható a párkapcsolat.

Az, hogy tudjuk, mit várunk el a párunktól és mi az, amit mi tudunk adni egy párkapcsolatban, kellő önismerettel járó feladat. Ha természetesek tudunk lenni azzal, aki velünk van, és jól érezzük magunkat vele, akkor lehet, hogy ő lesz az, aki hozzánk passzol. Tökéletes ember, tökéletes párkapcsolat nincsen. Törekedjünk arra, hogy valaki elég jó legyen. Hogy ki az? Azt biztosan érezni fogjuk.