A változás előbbre visz

Az életünk ciklusokra, szakaszokra tagolódik, ezek átélése segít haladni a bölcsesség útján. Az egyéni fejlődésnek, lelki változásnak köszönhetően előfordul, hogy egy adott életszakaszból nem pozitív tapasztalatokkal sikerül kilépni. A traumák, lelki sérülések sokszor mély nyomot hagyhatnak bennünk.

Az sem kizárt, hogy túlságosan ragaszkodó típusok vagyunk. Félünk a változástól, az újtól, az előttünk lévő út bejárásától, és sötétben tapogatózunk, hogy mitévők legyünk. A körülöttünk lévő környezetnek fontos és meghatározó szerepe van abban, hogy állunk hozzá a változáshoz. A család, a barátok, kulturális közegek mind befolyásolják viselkedésünk módját.

Ne feledkezz el saját céljaidról!

Nekem nem sikerült megtartanom az úgynevezett optimista életszemléletemet, mert olyan sok stressz és sokk ért egymás után, ami lassította az önmegvalósítás folyamatát. Az iskola, a munkahely, a párkapcsolatok mind-mind olyan tényezők, melyek könnyen befolyásolhatnak minket, és letéríthetnek utunkról. Gyakran éreztem azt, hogy összecsapnak a fejem felett a hullámok, és olyan helyzetbe kényszerítettem magam, amihez semmi közöm nem volt. Valamiért, valakiért éltem a pillanatnak, de semmiképpen nem gondoltam magamra. Néha elfeledkeztem a saját vágyaimról, céljaimról, és nézeteimet meghazudtolva rendeltem alá személyemet bizonyos szituációknak, melyek nem az én érdekeimet képviselték. Éltem az életem, de nem a sajátomat. Leginkább egy forgatókönyvhöz tudnám hasonlítani, csak az író nem én voltam, hanem egy teljesen kívülálló személy.

Hosszú idő elteltével sikerült felismernem azt, hogy valamilyen porszem került a gépezetbe, mert gyakran szembesültem saját döntéseim meggondolatlanságával. Úgy képzeltem el, hogy amikor felelősségteljes elhatározásra jutok, az számomra megkérdőjelezhetetlenné válik. Azonban akadtak ezzel problémák, és amikor igyekeztem kívülállóként szemlélni a szituációt, csak akkor értettem meg, hogy ez a tőlem származó produktum nem feltétlenül pozitív töltetű.

A változás igencsak hosszú folyamat. Időt és energiát nem kímélve próbáltam visszatalálni önmagamhoz. Olyan döntéseket hozni, cselekedeteket alkalmazni, melyek megfelelnek a saját értékrendemnek, és amikkel nem károsítom a körülöttem és a környeztemben élő személyeket sem.

Ami nem öl meg, az megerősít

Azt gondolom, nem csak az én életemben vannak ilyen vakvágányok. Ezek a tapasztalatok segítenek ahhoz, hogy megismerjük valódi lényünket, ezáltal új célokat valósítsunk meg. A kiegyensúlyozott életvitel nagyban támogatott a környezetem megértésében is. Sok időbe telt, amíg sikerült megtalálni a válaszokat a felmerülő kérdésekre, amíg minden kétely és aggodalom elszállt. Semmi sem lehetetlen. Egyszerűen csak elszántan és kitartóan kellett hinnem abban, amit képviselek. Elfogadni a tulajdonságaimat, a jókat és a rosszakat egyaránt. Megtanultam szeretni magam, őszintén mosolyogni, szívből örülni és elismerni kudarcaimat, ha nem minden úgy történik, ahogy eltervezem.

Légy önmagad!

Nem tudom mindig azt csinálni, amit szeretnék, de igyekszem megragadni minden alkalmat, hogy kellőképpen kihozzam a legjobbat az adott állapot lehetőségeiből. Akkor működöm jól, ha összhangban állok saját magammal. A családom, a vőlegényem támogatása, és a pozitív életszemléletem segít álmaim megvalósításában. Hiszek a szavak és a tettek súlyában, az emberekben, akik építenek és nem rombolnak. Van egy út, amit egyszer magam mögött hagytam, de a vele járó atrocitások tettek erőssé és kitartóvá.

Igyekszem így élni, nyitottnak lenni. Semmi olyat nem teszek, amihez nincs kedvem, ami számomra nem önazonos. Ragaszkodom ahhoz, amit képviselek. Két lábbal állok a földön, de ez nem jelenti azt, hogy nem bontogatom a szárnyaimat, s néha nem rugaszkodom el a valóság talajától. A munkámban, az életemben egyaránt hiteles vagyok, és ez az állapot csak akkor tartható fenn, ha minden egyes helyzetben önmagam adom.